Mi a DNR?
A Digitális Névjegy Rendszer (DNR) olyan komplex intézményi visszajelző- és fejlesztőeszköz, mely alkalmas az iskolák digitális fejlettségi szintjének meghatározására. A rendszer használata hozzájárul, hogy az iskola minél hatékonyabban tudja kihasználni a digitalizáció eredményeit és minél magasabb szinten tudja fejleszteni a tanulók digitális kompetenciáját.
A rendszer célja sokrétű, hiszen a visszajelzést és fejlesztési javaslatokat nyújtó funkciók révén strukturált formában nyújt információkat a köznevelési intézmény digitális érettségéről és a fejlődés lehetséges lépéseiről.
A DNR az iskola digitális átmenetének folyamatában betöltött helyzetéről nyújt pillanatképet: az ehhez vezető út – azaz a rendszer használata – pedig segíti, megerősíti az iskola szereplőinek komplex gondolkodását a digitális iskoláról és annak valamennyi területéről. A rendszer elsődleges feladata a digitális átmenet támogatása, azonban nem szolgál sem minősítési, sem rangsorolási célokat, ahogy a személyes, interjúkra épülő fejlesztést sem helyettesíti.
A Digitális Névjegy Rendszer további célja, hogy támogassa a tényekre alapozott döntéshozatal gyakorlatának megvalósulását az intézményvezetők, intézményfenntartók, valamint a fejlesztéspolitika szervezetei számára.
A DNR illeszkedik az Európai Unióban széles körben ismert és nemzetközi szinten elfogadott DigCompOrg keretrendszerhez is, amely számos más ország esetében (pl.: Észtország, Finnország, Horvátország) is meghatározta a digitális érettséget leíró és mérő rendszerek elkészülését, és ahogyan a SELFIE európai önértékelő eszköznek is ez nyújtotta az alapját. Hazánkban a Digitális Oktatási Stratégia egyik célkitűzése alapján indult el a Digitális Névjegy Rendszer kialakítása annak érdekében, hogy tájékoztatást nyújtson a köznevelési intézmények digitális érettségének szintjéről.
Hogyan működik a DNR?
A DNR-t a köznevelési intézmények feladatellátási helyei, azaz iskolák támogatására hoztuk létre. A rendszer Önértékelő és Monitoring modulja az iskola digitális gyakorlatára, adottságaira vonatkozó kérdések révén hivatott felmérni annak digitális érettségét, melyek megválaszolásához intézményvezetői jóváhagyás szükséges. A rendszer további két – “Hol tartunk?” és “Hogyan tovább?” – modulja a kitöltést követően válik elérhetővé az iskolák számára.
Önértékelő modul
Az Önértékelő modul célja az intézmény digitális érettségére vonatkozó pillanatkép elkészítése. Az önértékelő eszköz használatával az iskola a rendszer öt tématerületén – Vezetés és menedzsment; Digitális pedagógiai kultúra; Szakmai fejlődés; Iskolai digitális kultúra és Infrastruktúra – keresztül vizsgálhatja meg hol tart a digitális átmenet folyamatában. A modul kérdései a tématerületek strukturálását szolgáló egységekre, a szempontokra vonatkoznak (összesen 29 szempont). Ezek megválaszolását a kitöltés során fogalommagyarázatok, illetve a Digitális Iskola Kézikönyv vonatkozó részei segítik.
Monitoring modul
A Monitoring modul célja a digitális átállás intézményi-szintű kvantitatív mutatóinak felmérése. A kitöltést követően előálló indikátorokat az iskolák a DNR-t kitöltő más intézmények átlagához, valamint hazai és nemzetközi adatfelvételek eredményéhez hasonlíthatják. A modulban szereplő valamennyi mutató a Digitális Oktatási Stratégia megvalósulásának nyomon követését szolgáló DOS Monitoring rendszer része. A modul kérdéseinek hiteles megválaszolásához az iskola pedagógusainak egyéni, digitális oktatási gyakorlatának ismeretére van szükség, a kitöltést online kérdőívsablonnal és letölthető kiértékelő-rendszerrel segítjük.
Hol tartunk?
A DNR “Hol tartunk?” moduljának feladata az Önértékelő és Monitoring modul kérdéseire adott válaszok alapján visszajelezze az iskola digitális érettségének pillanatnyi állapotát. Az iskolák a modul révén kaphatnak információt arról, hogy a 29 db szempont esetében mely fejlettségi szinten állnak. A megadott válaszok függvényében egy iskola tématerületek és szempontok szerint a belépő, útkereső, haladó, szakértő vagy mester kategóriák valamelyikébe kerül besorolásra. A modul tartalma letölthető, így az eredmény könnyen megosztható a teljes tantestülettel.
Hogyan tovább?
A digitális átmenet folyamatában való előre lépéshez a „Hogyan tovább?” modul nyújt segítséget. A funkció révén valamennyi iskola az elért digitális fejlettségi szinthez igazított, személyre szabott fejlesztési javaslatcsomagot kap, a DNR tématerületei és szempontjai szerint összesítve. A kapott fejlesztési javaslatokból az adott intézmény egyedi feladatlistája állítható össze, mely egy intézményi digitális fejlesztési stratégia alapját adhatja.
Digitális Iskola Kézikönyve
A Digitális Iskola Kézikönyve a digitális iskola működéséről, a digitális átmenethez szükséges lépésekről nyújt átfogó képet az iskolák számára, ugyanakkor a benne szereplő információk, praktikus tanácsok révén az iskola vezetését és pedagógusait is egyaránt segíti. A dokumentum online és letölthető formában is olvasható, emellett bizonyos részei az Önértékelő modul egyes kérdéseihez kapcsolva, annak kitöltését segítve is elérhetőek.
Kik használhatják a DNR-t?
Iskolák
A DNR elsődleges felhasználója az iskola, amely a modulok kérdéseinek megvitatása és azokra közösen megadott válaszokat követően útmutatást kap a digitális átmenet folyamatában való előrelépés lehetőségeiről. A Rendszer visszajelzést nyújt az iskola digitális fejlettségi állapotártól, valamint fejlesztési javaslatokat fogalmaz meg a tovább haladáshoz, ezáltal támogatást biztosít a beavatkozások és további stratégiai lépések tervezéséhez.
Fenntartók
A Digitális Névjegy Rendszer a fenntartó számára információt ad az irányítása alá tartozó iskolák digitális fejlettségéről, ezzel segítve a fenntartó hatáskörébe tartozó fejlesztési erőforrások hatékony felhasználását. Így az adatok ismeretében, célzott területeken, megfelelő eszközökkel tudja támogatni az iskolákat abban, hogy a digitális fejlettségük tekintetében tervezett módon, megfelelő stratégiát alkalmazva léphessenek előre.
Érdeklődők
A DNR az egyes tématerületekre vonatkozó országos és megyei bontású aggregált adatokat valamennyi érdeklődő számára elérhetővé teszi. Ezáltal láthatóvá válik, hogy a köznevelés a digitalizációban fontos szerepet játszó területeken átlagosan milyen érettségi fokon áll. Az egymást követő évek felmérései után a fejlődés üteme is kirajzolódik, így országos szinten is megfigyelhetővé válnak a változás tendenciái.